A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998 – 1999 – 2000 – 2001 – 2002

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. – Magyar állampolgárok korlátozás nélkül vásárolhatnak külföldi valutát (a „turistakeret” megszűnése).
• január 16–17. – Javier Solana NATO–főtitkár – ausztriai látogatása során – tárgyalásokat folytat Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárral.
• január 17. – Richard Holbrooke elsőként részesül a Manfred Wörner kitüntetésben, a jugoszláviai békéhez való hozzájárulása elismeréseként.
• január 19–21. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár részvételével – Moszkvában – megtartják a NATO–Oroszország dokumentumról szóló tárgyalások első fordulóját.
• január 20. – Megkezdődik Bill Clinton amerikai elnök második ciklusa.
• január 21. – Bécsben megkezdődnek az 1990. évi CFE–szerződés felülvizsgálását célzó tárgyalások.

[szerkesztés] Február

• február 5–6. – Javier Solana NATO–főtitkár Ankarában Süleyman Demirel török elnökkel és Necmettin Erbakan kormányfővel tárgyal.
• február 18. – Madeleine Albright amerikai külügyminiszter első ízben vesz részt a NATO külügyminisztereinek értekezletén Brüsszelben, ahol javaslatot tesz egy állandó orosz–NATO dandár létrehozására.
• február 23. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár részvételével megtartják a NATO–Oroszország dokumentumról szóló tárgyalások második fordulóját.

[szerkesztés] Március

• március – Polgárháborús helyzetté fajul Albániában a piramisjáték összeomlása miatti tüntetés.
• március 7. – William Cohen amerikai védelmi miniszter első látogatása a NATO brüsszeli központjában.
• március 9–10. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár tárgyalásainak harmadik moszkvai fordulója a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyában.
• március 11. – WEU–konferencia Athénben, amelyen biztonsági kérdéseket vitatnak meg a NATO és az Európai Unió bővítésének fényében.
• március 16. – Az EU külügyminiszterei találkozót tartanak a hollandiai Apeldoornban, és más kérdések mellett az EU bővítéséről is tárgyalnak.
• március 20–21. – Bill Clinton amerikai elnök és Borisz Jelcin orosz elnök Helsinkiben találkozik, hogy megvitassák a NATO–orosz kapcsolatok jövőjét.

[szerkesztés] Április

• április 2. – Vilniusban a balti államok védelmi miniszterei tanácskoznak egy közös békefenntartó zászlóalj (BALTBAT) és egy közös haditengerészeti század (BALTRON) felállításának a lehetőségéről.
• április 15.
  • Megkezdődik a nemzetközi békefenntartók betelepítése az albániai háborús övezetekben, melynek első körében – az Olaszország által vezetett – 6 000 fős többnemzetiségű erő első csoportja megérkezik Tirana repülőterére.
  • Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Javier Solana NATO–főtitkár vezetésével Moszkvában megtartják a NATO–Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyalásának negyedik fordulóját.
  • A WEU–tagországok egyetértenek abban, hogy Törökországnak és Norvégiának – melyek nem tagjai a Nyugat-európai Uniónak –, megadják a lehetőséget, hogy részt vegyenek NATO–felszereléssel végrehajtott WEU–műveletekben.
• április 17.
  • 350 zarándok hal meg és több mint 1 200 megsebesül a Mekka melletti rögtönzött táborban kitört tűzvészben.
  • Lengyelország bejelenti, hogy a következő hét év alatt 220 000-ről 180 000-re csökkenti fegyveres erőinek létszámát, hogy eleget tegyen a NATO előírásainak.
• április 24. – Az amerikai szenátus jóváhagyja a vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amely kimondja a vegyi fegyverek globális betiltását. (Az egyezmény április 29-én lép hatályba.)
• április 27. – Az ortodox húsvét ünnepén kihirdetik Teoctist bukaresti pátriárka – illetve a Szent Szinódus – döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli.

[szerkesztés] Május

• május 3. – Kijevben aláírják a román-ukrán alapszerződést.
• május 6. – Javier Solana NATO–főtitkár Luxembourgban találkozik Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel, ahol megtartják a NATO–Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyalásának ötödik fordulóját.
• május 7. – Javier Solana ukrajnai látogatása során megbeszélést folytat Leonyid Kucsma elnökkel és megnyitja a NATO kijevi Információs és Dokumentációs Központját.
• május 10. – Iránban több mint 4000 ember hal meg egy 7.1-es erősségű (Richter-skála) földrengésben.
• május 12–13. – A WEU rendezésében 28 európai ország külügy- és védelmi miniszterei tanácskoznak Párizsban, hogy védelmi kérdéseket viassanak meg.
• május 13–14. – Javier Solana főtitkár Moszkvábanban találkozik Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszterrel, ahol megtartják a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok alapjait megteremtő dokumentum tárgyalásának hatodik fordulóját.
• május 14. – Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter megállapodik Javier Solana főtitkárral a „NATO és az Oroszországi Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló Alapokmányról”.
• május 22. – Borisz Jelcin orosz elnök leváltja Igor Rogyionov védelmi minisztert és helyére Igor Szergejevet nevezi ki.
• május 22–25. – NATO Express néven Kecskeméten rendezik a második magyarországi repülőnapokat.
• május 27. – Párizsban megtartják a NATO–Oroszország csúcstalálkozót, ahol aláírják a NATO és az Oroszországi Föderáció között létrejövő kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló Alapokmányt.
• május 30.
  • A portugáliai Sintrában megtartják az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) záróülését.
  • Az Euro-atlanti Partnerségi Tanács (EAPC) alakuló ülése a portugáliai Sintrában, ahol a NATO és az együttműködő partnerországok külügyminiszterei jóváhagyják az EAPC alapokmányt.

[szerkesztés] Június

• június közepe – Híveinek egy kis csoportjával elmenekül Pol Pot volt kambodzsai diktátor.
• június 2. – Románia és Ukrajna barátsági és együttműködési szerződést ír alá.
• június 12–13. – A NATO védelmi minisztereinek éves tavaszi ülése Brüsszelben.
• június 16–17. – Az Európai Tanács amszterdami csúcsértekezlete elfogadja az EU új szerződését, de nem tesz jelentős lépést a közös védelem irányításával kapcsolatban; továbbra is a WEU marad az a független testület, amely az Európai Unió nevében humanitárius, békefenntartó és válságkezelő feladatokat vállal.
• június 16–27. – Lengyelországban és Németországban megtartják a „Balti műveletek 1997” (BALTOPS ’97) elnevezésű PfP haditengerészeti gyakorlatot, melynek célja a tengeri kutatási és mentési műveletek, a parti megfigyelés és a vámintézkedések betartásának gyakorlása.
• június 20–22. – A „G7” csúcsértekezlethez csatlakozik Oroszország, amely ezután „G8” néven szerepel.
• június 22. – Az Albacomp férfi kosárlabda csapata először nyer magyar bajnokságot.
• június 23. – Constantin Degeratu román vezérkari főnök magyar partnere, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezik kétnapos hivatalos látogatásra, melynek során egy közös magyar–román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyalnak.
• június 24. – A Mir űrállomásnak ütközik egy orosz Progress típusú teherűrhajó. Az űrállomás egyik modulja jelentősen megrongálódott, az energiatermelés drasztikusan lecsökkent, de az űrhajósok bíztonságban megúszták.
• június 26. – A genfi Leszerelési Konferencián döntést hoznak a gyalogsági aknák fokozatos felszámolásáról.

[szerkesztés] Július

• július 1. – 156 éves brit fennhatóság után Hongkong visszakerül Kínához.
• július 4. – Leszáll a Marsra a Mars Pathfinder amerikai űrszonda.
• július 8-9. – NATO csúcsértekezlet Madridban. Hivatalosan is bejelentették Magyarország, Csehország és Lengyelország belépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
  

  

  Wesley Clark amerikai tábornok
• július 11.
  • Bukarestbe látogatott Bill Clinton amerikai elnök.
  • George Joulwan tábornok utódaként Wesley Clark amerikai hadseregtábornokot nevezik ki a Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnokává (SACEUR).
• július 15. – Slobodan Miloševićet választja jugoszláv elnökké a szövetségi parlament.
• július 18. – Brüsszelben – nagyköveti szinten – megtartja első ülését a NATO–Oroszország Állandó Közös Tanács (PJC), amelyen megállapodnak a szervezeti és eljárási kérdésekről.
• július 23. – A jugoszláv elnöki székben Slobodan Milošević váltja Zoran Lilićet.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 31. Diana hercegnő halála.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 10. – Magyarország képviselői megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val.
• szeptember 16. – Lengyelország képviselői megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val.
• szeptember 21. – Jobboldali győzelem a lengyelországi általános választásokon.
• szeptember 23. – Csehország képviselői megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat a NATO-val.
• szeptember 26. – A NATO és Oroszország külügyminiszterei első alkalommal találkoznaka a NATO–Oroszország Állandó Közös Tanács keretében.
• szeptember vége – Az utóbbi hónapokban 500 ezer ember halt éhen Észak-Koreában.

[szerkesztés] Október

• október 1. – Igor Szergejev orosz védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereivel folytatott megbeszélésen bejelenti, hogy Oroszország a közeljövőben katonai összekötő tisztet küld a szövetség brüsszeli központjába.
• október 2–8. – A Bolgár Atlanti Klub szervezésében az Atlanti Szerződés Társasága közgyűlést tart Szófiában.
• október 3. – Magyarország vonatkozásában hatályba lép a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó 1989. évi Jegyzőkönyv.
• október 9. – Ukrajna és Magyarország – a NATO-n kívüli országok közül – elsőkként nyitják meg diplomáciai missziójukat a szövetségnél.
• október 13. – Bukarestben kezdetét veszi az Észak-atlanti Közgyűlés 43. éves ülése.
• október 15.
  • A ThrustSSC nevű sugárhajtású jármű 1228 km/h-ra javítja az autók szárazföldi sebességi rekordját
  • Floridából útnak indul a Cassini űrszonda.
• október 19. – A Crna Gora-i elnökválasztás második fordulója, ahol a reformer Milo Đukanović győz.

[szerkesztés] November

• november 9. – II. János Pál pápa boldoggá avatja Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt.
• november 11. – az UNESCO Közgyűlése elfogadta az Emberi Génállomány és Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
• november 11. – Mary McAleese Írország nyolcadik elnöke.
• november 13. – Magyarországon megalakul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
• november 14.
  • Irak kiutasítja területéről az ENSZ fegyverzet–ellenőrző és megsemmisítő bizottságának amerikai tagjait.
  • A magyar részvények közül elsőként a Matáv papírjai jelennek meg a New York-i tőzsdén, 730 Ft-os áron.
• november 15. – Kínában csaknem nyolcévi börtön után szabadon engedik az egyik legismertebb ellenzéki politikust, Vej Csing-senget, aki az Egyesült Államokba távozhatott.
• november 16. – Népszavazást tartanak Magyarországon a NATO-csatlakozásról.
• november 18. – A németországi Erfurtban zajló WEU külügy- és védelmi miniszteri tanácskozáson megegyeznek az EU és a WEU elnökségének összehangolásáról.
• november 24. – Csődöt jelent a negyedik legnagyobb japán brókerház, a Yamaichi Securities.
• november 30. – Lemond Václav Klaus cseh miniszterelnök, helyére – ideiglenes jelleggel – a technokrata Josef Tosovsky, addigi jegybankelnök kerül.

[szerkesztés] December

• december 2–3. – a NATO–Oroszország Állandó Közös Tanács első, védelmi miniszteri szintű értekezlete.
• december 4. – Miskolcon gyújtogatás áldozata lesz a szecessziós Deszkatemplom.
• december 16. – Ukrajna és a NATO memorandumot ír alá a polgári védelmi tervezésről és a válságkezelésről.
• december 16–17. – A NATO–külügyminiszterek az érintett országok külügyminisztereinek jelenlétében aláírják a Csehország, Magyarország és Lengyelország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet.
• december 24. – Sikertelenül indítják a kínai AsiaSat-3 távközlési műholdat.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1997 a filmművészetben

[szerkesztés] 1997 a tudományban

[szerkesztés] 1997 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1997 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1997 az irodalomban

[szerkesztés] 1997 a zenében

• Aaliyah: One in a Million
• AC/DC: Bonfire Box Set
• Aerosmith: Nine Lives
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: A telihold dalai
• Depeche Mode: Ultra
• Enya: Paint the Sky with Stars
• Genesis: Calling All Stations
• Janet Jackson: The Velvet Rope
• Junkies: Nihil
• Mariah Carey: Butterfly
• Michael Jackson: Blood on the Dance Floor
• Nightwish: Angels Fall First, The Carpenter
• Nine Inch Nails: Closure
• Radiohead: OK Computer
• Rammstein: Sehnsucht
• Queen: Queen Rocks
• Thalía: Nandito Ako, Amor a la mexicana
• The Rolling Stones: Bridges To Babylon
• Vincze Lilla: Mély kék

[szerkesztés] 1997 a sportban

Jacques Villeneuve (Williams-Renault) megnyeri a Formula 1-es világbajnokságot. Michael Schumachert kizárják.

[szerkesztés] 1997 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1997 a televízióban

• augusztus 13-án először sugározzák a South Park rajzfilmet Amerikában
• október 4-én elkezdi adását a TV2
• október 6-án elkezdi kísérleti adását az RTL Klub
• október 27-én hivatalosan elkezdi adását az RTL Klub
• műholdas lett a Magyar Televízió 2-es programmja

[szerkesztés] 1997 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

[szerkesztés] Halálozások

• január 1. – Townes Van Zandt, amerikai zenész (* 1944)
• január 4. – Lévai Sándor, báb és díszlettervező (példáulsüsü) (* 1930)
• január 16. – Gróf Ödön, úszó (* 1915)
• január 17. – Clyde Tombaugh, amerikai csillagász (* 1906)
• január 19. – Bertha Bulcsu, magyar író, költő (* 1935)
• február 3. – Bohumil Hrabal, cseh író (* 1914)
• február 13. – Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező (* 1910)
• február 19. – Deng Xiaoping (Teng Hsziao-ping) kínai politikus, forradalmár (* 1904)
• március 8. – Béky-Halász Iván, költő, műfordító (* 1919)
• március 9. – Christopher George Latore Wallace (The Notorious B.I.G.), amerikai repper (* 1972)
• március 12. – Holl Béla, piarista szerzetes, irodalomtörténész (* 1922)
• április 2. – Durkó Zsolt, zeneszerző (* 1934)
• április 5. – Allen Ginsberg amerikai költő (* 1926)
• május 5. – Kibédi Ervin színész (* 1924)
• június 2. – Turay Ida magyar színésznő (* 1907)
• június 9. – Bajkó Károly, birkózó (* 1944)
• június 12. – Bulat Okudzsava, szovjet-orosz költő, író, dalénekes (* 1924
• június 25. – Yves Cousteau, francia tengerkutató (* 1910)
• június 27. – Fodor András, költő, esszéíró (* 1929)
• július 15. – Gianni Versace, olasz divattervező, (* 1946)
• július 19. – Tollas Tibor, magyar költő (* 1920)
• július 23. – David Warbeck, angol, olasz színész (* 1941)
• augusztus 2. – William Burroughs, amerikai iró (* 1914)
• augusztus 31. – Lady Diana Spencer, Princess of Wales (* 1961)
• szeptember 1. – Czibor Zoltán, labdarúgó, az Aranycsapat tagja (* 1929)
• szeptember 5. – Kalkuttai Teréz anya Béke Nobel-díjas apáca, rendalapító (* 1910)
• szeptember 5. – Solti György (Sir George Solti) zongoraművész (* 1912)
• szeptember 6. – Zsurzs Éva, Kossuth-díjas rendező (* 1925)
• szeptember 18. – Vámosi János magyar táncdalénekes (* 1925)
• szeptember 26. – Zsoldos Péter, író (* 1930)
• szeptember 29. – Roy Lichtenstein, amerikai festő (* 1923)
• október 29. – Anton Szandor LaVey a Sátán egyházának alapítója és főpapja volt, emellett író, okkultista, színész és zenész (* 1930)
• november 7. – Mamcserov Frigyes, magyar filmrendező (* 1923)
• november 12. – Kroó György, magyar zenetörténész, zenekritikus, szerkesztő (* 1926)
• november 12. – Szabó Sándor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész (* 1915)
• november 15. – Wagner Nándor, magyar szobrász, festő (* 1922)
• november 16. – Georges Marchais, a francia politikus, a Francia Kommunista Párt egykori főtitkára. (* 1920)
• november 22. – Kardos G. György, író (* 1925)
• december 9. – Karl August Folkers, biokémikus, biológus, a Q10 koenzim kutatója, a B12 vitamin izolátora (* 1906)
• december 24. – Mifune Tosiro, japán színész (* 1920)

[szerkesztés] Nobel-díjak