/ 
/ 
Kalifornia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Jelen szócikk Kalifornia állammal foglalkozik. Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik. |
|
|||||
| Az állam beceneve: The Golden State | |||||
 |
|||||
| Az USA tagállamai | |||||
| Fővárosa | |||||
| Legnagyobb város | |||||
| Kormányzó | |||||
| Hivatalos nyelv | |||||
| Terület – összesen |
Terület szerint 3. 410 000 km² |
||||
| Népesség – 2000. évi adatok |
Népesség szerint 1. 33 871 648 fő |
||||
| Népsűrűség – 2000. évi adatok |
Népsűrűség szerint 12. 83,78 fő/km² |
||||
| Felvétel az unióba – sorrendben |
31. |
||||
| Időzóna | PST: UTC-8/-7 | ||||
| Szélesség | 32°30'É – 42°É | ||||
| Hosszúság | 114°8'Ny – 124°24'Ny | ||||
| K-NY-i kiterjedés É-D-i kiterjedés |
402,5 km 1240 km |
||||
| Postai rövidítés | CA | ||||
| ISO 3166-2 | US-CA | ||||
| Weblap | www.ca.gov | ||||
Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Baja California állam határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t a ferencesek alapították San Junípero Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.
[szerkesztés] Gazdaság
Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja. Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása alkot fontos szerepet az állam iparában. Los Angeles-től nem messze található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára.
Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina. Színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higany. Nem fémes ásványok közül a legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős mennyiségű kőolajmezők is találhatóak, amely jelentős szerepet alkot az állam vegyipara számára.
Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők, és sivatagos területek ellenére hatalmas hektáron találhatóak szántóföldek, ahol a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű talaj helyezkedik el, kedvezve a szőlőtermesztésnek. Világhírűek a kaliforniai borok. Nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztésben a legfontosabb szerepet a szarvasmarhák tenyésztése alkotja, de kiemelkedő fontosságú a lótenyésztés is.
A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos területnek, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tíz millió turista keresi fel Kaliforniát.
[szerkesztés] Népesség
Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az állam minden részéből költöznek ide.
Kalifornia lakosságszáma:
- 1980: 23,700,000
- 1990: 29,800,000
- 2000: 33,900,000
- 2007: 37,600,000
Az állam etnikai megoszlása:
| 62.6% | Fehér amerikai- beleértve 16.2% fehér hispániai |
|---|---|
| 6.4% | Afroamerikai |
| 0.8% |
Amerikai indián és alaszkai benszülött |
| 10.8% |
Ázsiai amerikai |
| 0.4% |
Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött |
| 2.8% | Kettő vagy több rassz
Egyéb rassz |
| 32.4% | A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű |
[szerkesztés] Népesebb városok
- Los Angeles (4,045,873)
- San Diego (1,336,865)
- San José (989,486)
- San Francisco (824,525)
- Long Beach (492,642)
- Fresno (486,116)
- Sacramento (475,743)
- Oakland (420,183)
- Santa Ana (353,184)
- Anaheim (346,823)
- Bakersfield (328,692)
- Riverside (296,842)
- Stockton (289,927)
- Chula Vista (231,305)
- Fremont (213,512)
- Modesto (209,936)
- Irvine (209,806)
- Glendale (207,157)
- San Bernardino (205,493)
- Huntington Beach (201,993)
[szerkesztés] Éghajlat
Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Kaliforniai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.
Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.
Kalifornia déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok, és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-ot, a legmelegebb hőmérsékletet a Death valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
||||||||||||||||
