/ 
/ 
Magyar Tudományos Akadémia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
 Az MTA épülete |
||||
| Adatok | ||||
| Ország | Magyarország | |||
| Típus | Kulturális helyszín | |||
| Kritériumok | {{{kritériumok}}} | |||
| Felvétel éve | 1987 | |||
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
- 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Az általa megalapított szervezetet más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.
- 1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.
- Tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat 1830-ban kezdhette meg.
- Első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta. A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. A következő osztályokat hozták létre:
- nyelvtudományi,
- bölcseleti,
- történeti,
- matematikai,
- természettudományi,
- törvénytudományi
- Az Akadémia vezetése a következőképpen alakult: Az Akadémia titkára először Döbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja, Toldy Ferenc következett, utána a történész Szalay László, s 1865-től Arany János. A következő évben Eötvös József lett az intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé 1835-ben.
- Széchenyi István 1842. november 27-én az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte.
- 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezés Ybl Miklós és Skalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler terve alapján.
- Az Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött az Akadémia 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték.
- Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.
- 1990-ben új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL. tv.).
[szerkesztés] Székháza
1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot 1861-ben írták ki. A győztes, neoreneszánsz stílusú tervet Friedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés 1862 tavaszán kezdődött Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra 1865. december 11. napján került sor.
A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.
A székház Budapest V. kerületében, a Roosevelt tér 9. alatt található.
[szerkesztés] Osztályai
Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolc természet-, három társadalomtudományi:
- I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
- II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
- III. Matematikai Tudományok Osztálya
- IV. Agrártudományok Osztálya
- V. Orvosi Tudományok Osztálya
- VI. Műszaki Tudományok Osztálya
- VII. Kémiai Tudományok Osztálya
- VIII. Biológiai Tudományok Osztálya
- IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya
- X. Földtudományok Osztálya
- XI. Fizikai Tudományok Osztálya
[szerkesztés] Az Akadémiai Könyvtár
Bővebben: Akadémiai KönyvtárA Budapest V. Arany János u. 1. alatt található Akadémiai Könyvtárat (hivatalos nevén a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát) 1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy 2 millió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.
[szerkesztés] Illetmény
Az Akadémia tagjai és az MTA doktorai illetményt kapnak. Ennek összege 2007. január 1. után (a 350/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján) rendes tag esetén havi 455 000 Ft, levelező tag esetén 353 900, az MTA doktorai esetén 90 000 Ft.
[szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia adatbázisai
[szerkesztés] MTA Akadémikusok
Az MTA Tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor képviselőknek az életrajzi adatait.
[szerkesztés] MTA Köztestület
Az MTA Köztestületi Adatbázisa annak a mintegy tízezer köztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis 1994 óta épül, hozzáférhető az interneten, illetve nyomtatott formában is megjelenik.
[szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia elnökei
| Gr. Teleki József | (1830. november 17.–1855. február 15.) |
| Gr. Dessewffy Emil | (1855. április 17.–1866. január 10.) |
| Br. Eötvös József | (1866. március 18.–1871. február 2.) |
| Gr. Lónyay Menyhért | (1871. május 17.–1884. november 3.) |
| Trefort Ágoston | (1885. május 28.–1888. augusztus 22.) |
| Br. Eötvös Loránd | (1889. május 3.–1905. október 5.) |
| Berzeviczy Albert | (1905. november 27.–1936. március 22.) |
| Habsburg József főherceg | (1936. március 22.–1944. október) |
| Kornis Gyula | (1945. március 7.–1945. október 29.) |
| Moór Gyula | (1945. október 29.–1946. július 24.) |
| Kodály Zoltán | (1946. július 24.–1949. november 29.) |
| Rusznyák István | (1949. november 29.–1970. február 5.) |
| Erdey-Grúz Tibor | (1970. február 5.–1976. augusztus 16.) |
| Szentágothai János | (mb. 1976. október 26.–1977. május 6.) |
| Szentágothai János | (1977. május 6.–1985. május 10.) |
| Berend T. Iván | (1985. május 10.–1990. május 24.) |
| Kosáry Domokos | (1990. május 24.–1996. május 9.) |
| Glatz Ferenc | (1996. május 9.–2002. május 4.) |
| Vizi E. Szilveszter | (2002. május 5.–2008. május 6.) |
| Pálinkás József | (2008. május 6.–) |
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Magyar Tudományos Akadémia honlapja
- A Magyar Tudományos Akadémia története
- Az MTA folyóirata
- Az MTA tagjai
- Átalakul az Akadémia szerkezete (2006. május 10.)
- Az MTA közgyűlése megszavazta az akadémiai reformot (2006. október 30.)
- Tévéadót indít a Magyar Tudományos Akadémia (Index, 2007. május 18.)
|
|||||
Világörökség-portál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
